Sziasztok kis Drágák!
Ezúttal időben sikerült hoznom a részt, határozottan javult az időérzékem!
Kellemes olvasást nektek, remélem elnyeri a tetszéseteket!
Köszönöm szépen a kommenteket és a sok támogatást!
Köszönöm szépen a kommenteket és a sok támogatást!
Véleményt ne felejtsetek el hagyni!
Ölel; Amnestia S.
RHYSSA
"Egyetlen érintés felér
tízezer szóval."
- Harold Bloomfield
Rebecca visszakísér a
szobámba és újabb borogatást tesz a lábamra. Egyikünk sem szól, igazából nincs
is mit mondani. Látom a szemén, hogy kérdezni akar, de nem teszi fel a
kérdését. Nagyon nyugtalanít, hogy Maxwell utánam nyomoz. Ennek egyáltalán nem
így kellene lennie! A múltam, az a múltam és senkinek semmi köze hozzá!
A nap lassan lemegy. Fel
sem tűnt, hogy elment az egész nap, annyira kesze-kusza minden. El vagyok a
saját kis gondolataimmal. Rebecca úgy dönt, ma itt alszik a szobámba. A
külvilág zajlik körülöttem, csak én nem veszem észre. Mintha testben itt
lennék, de lélekben, közel sem, egy egészen más univerzumban vagyok, abban,
ahol épp elcseszem az életem.
- Ha ezt megcsináljuk és elkapnak, a
zsaruk nagybajban leszünk! – Mondja Emmett, de Nicolast, mintha ez nem igazán
hatná meg. Izzadtság verejtékezik a homlokomon és izzad a tenyerem. Queen,
Nicolas, Emmett és én állunk egy háztetőn és figyelünk. Zoey azt mondta megadja
a jelet, amint tiszta a levegő és be tudunk menni. Alig hiszem el, hogy ezt
most tényleg megcsináljuk. Betörünk Florida egyik legmenőbb cégéhez és ellopjuk
a pénzüket. A franc egye meg!
- Ha valaki vissza akar fordulni,
most tegye meg! – Nicolas remegő hangja biztosít abban, hogy neki sem könnyebb,
mint nekünk.
- Egy tapodtat, sem tágítok! –
Emmett céltudatos, mint mindig.
- Együtt kezdtük el, együtt is
fejezzük be! – Queen erősséget mutat és ez engem is felbátorít.
- Had szóljon!
- Raboljuk ki őket! – Nicolas ugrik
le először, majd Queen, én és Emmett. Egy zöld konténer tetején landolunk, ami
csap némi zajt, de senki nem figyel fel rá. Nem kell sokat várni, amíg Zoeytól
megkapjuk a jelet. – Tegyétek be ezeket! Így mindig tudunk majd kommunikálni!
–Pici barna mikrofonokat ad nekünk, amiket a fülünkbe helyezünk, majd
kipróbáljuk őket. Egyáltalán nem akarom tudni, honnan szerezte ezeket. Teljesen
rendben működnek.
A sorrend ugyan az, Nick, Quee, én
és Monstroe. A hátsó ablak teljesen nyitva, hála Zoeynak, aki már hónapok óta
itt dolgozik.
- Kettő, kettő, egy, piramis! –
Mondom azonnal, amint felmértem a magasságot. Emmett és Nick alulra állnak, én
pedig pillanatok alatt a vállukon és felhúzom magam a párkányra. Odabent,
teljes a sötétség és gyorsan lebuknánk, ha villanyt kapcsolnánk. Felültem a
párkányra és átvetettem a lábam, majd vettem egy lendületet és leugrottam.
Stabilan és biztosan érkeztem a földre. Hirtelen fény támad a szobába, mire
minden idegszálam megfeszül. A zseblámpa éles fénye égeti a szeme.
- Csak én vagyok! – Zoey hangjára
mindjárt megnyugszom. Pillanatokkal később, Queen is bent van. – Itt egy
asztal, toljuk oda és húzzuk fel a fiúkat is! – Emmett is landol mögöttünk és
segít oda tolni az asztal, majd felmászik és felhúzza Nicket.
- Bent vagyunk! – Nicolas hangja
reménnyel teli. Sok minden megváltozna, ha ez sikerülne és sok minden meg is
változott, abban a pillanatban. – Legyetek résen! Ezek simán lelőnek, ha
észrevesznek minket. Kormányzati irodába törtünk be! – Próbálok erre nem
gondolni. Szétválunk, bár nem tudom, ez mennyire jó ötlet. Emmett, Queen és én,
az északi szárnyba megyünk, míg Zoey és Nicolas a keletibe.
- El sem hiszem, hogy tényleg ezt
csináljuk – túr bele Emmett a hajába. Egyet tudok érteni vele, ha lebukunk,
végünk. Életünk végéig a sitten rohadunk meg, ha nem lőnek minket szitává.
- Ez a csaj, teljesen elvette az
eszét Nicknek! –Queen mérges és jogosan. Amióta Zoey itt van, Nick minden
őrültséget megcsinál és a régi, kedves és barátságos Nicolas, oda lett. Csak
árnyéka maradt önmagának. – Te nem mondasz semmit, Rhyssa?
- Haladjunk! El akarok tűnni innen! –
Így is volt, el akartam tűnni, de túl késő volt, az egész épületet elborította
a fény.
Izzadtságban úszva ébredtem
fel. Lihegek, alig kapok levegőt. Ez csak egy álom, s már olyan régen nem
álmodtam erről. Rebecca békésen alszik mellettem. Óvatosan kimászok az ágyból
és ügyelve a bokámra, felállok.
Lassan, apró léptekkel
haladok a fürdő felé. Halkan becsukom a fürdőajtaját és a csaphoz megyek.
Megnyitom a hideg vizet és megmosom az arcom, majd a tükörképemre meredek. Már
nem az a tizenhét éves kamasz vagy! Mondom magamnak. Szedd össze magad!
Újra megmosom az arcom, majd megtörlöm a törölközővel. Csendben kinyitom az
ajtót és kilépek. Rebecca alszik, hangosan szuszog. Az asztalon lévő
telefonomhoz bicegek. 02:27 Hát nincs valami korán és van egy üzenetem
Queentől. Kiveszek a szekrényből egy tiszta pólót és átveszem és megszabadulok
a melltartómtól is. Esküszöm, a világ egyik legjobb érzésem.
Telefonnal a kezembe,
leosonok a földszintre és elolvasom, majd válaszolok Queen SMS-ére.
Csajszikám, probléma van! Nem is kicsi.
Találtam egy két érdekes dolgot erről az Aaronről!
ÍRJ!
- Q
Mi a…? Kiveszek a hűtőből
egy üveg kólát és felülök a bárszékre. A bőr, hidegen tapad a combomra. Én se
vagyok normális, hogy egy hosszított felsőbe jövök le, szimplán, semmi
rövidnadrág, vagy ilyesmi.
Itt is vannak fejlemények bőven!
Mesélj Királynő, mit tudtál meg?
- Bee
Gyorsan bepötyögtem a
választ és lezártam a telefont. Nem számítok rá, hogy most fog válaszolni.
Három óra időeltolódás van, kész csoda, hogy nem viselt meg. Queen pedig még
bőven alszik, alig lehet ott, öt óra körül. Barátosném, legjobb esetben is,
majd kilenckor esik ki az ágy melegéből.
Iszom egy kortyot a
kólámból és egy hajszálammal kezdek el játszadozni, miközben olyan abszurd
dolgok jutnak az eszembe, mint hogy el kellene mennem fodrászhoz. Mindenre
akarok gondolni, csak az álmomra nem. Iszok még egy kortyot és biztosra veszem,
hogy most már nem fogok vissza aludni. A kola, gondoskodik majd róla, hogy ne
tegyem meg.
Rezgő telefonom ránt vissza
a valóságba.
Bonsoir, Bee!
Sikkaszt, nem is akárhogyan! A saját apjától és a
Cleator vállalattól,
emellett egészen biztos vagyok benne, hogy az illegális
importálás és
a sikkasztás nem meríti ki Aaron bűnlajstromát.
- Q
Miért nem vagyok meglepve?
Viszont, akkor sem értem, mit akar Carina floridai hotel láncolatával. Semmi
értelme.
Nem lep meg. Viszont, mi az összefüggés ezek között a
Carina hotelláncolat pályázata között? Azt értem, hogy világkereskedelmi szint
lenne, viszont, azt nem, mit érne el vele és, hogy mit
kezd ennyi
pénzzel? Valami nem stimmel!
- Bee
Meglep, hogy Queen még fent
van, viszont örülök is neki. Legalább lesz kivel beszélgetnem, és nem kergetem
magam az őrületbe, minden egyes abszurd és dilis gondolatommal. Maxwell és ez az egész, túl sok nekem,
kihozza belőlem a legrosszabbat és az, hogy nyomoz utánam, se segít.
Innamorato! Ez az egymillió dolláros kérdés!
- Q
Ha Queen nem tudott meg
többet, akkor egyelőre én se fogok. Töröm a fejem, de nem jutok semmire. Abban
egészen biztos vagyok, hogy se Maxwell,, se Andreas nem vette észre a pénzhiányt,
Maxwell biztosan említette volna, vagy csak magamat akarom ezzel ámítani.
Meghúzom a kólám és kiveszek még egyet a hűtőből.
Egészen a vége felé
közeledünk ennek és hazamehetek. Carina pedig egy rohadt nagy szívességgel fog
nekem jönni! Még annál is nagyobbal. Sokáig nem válaszolhattam, mert a
telefonom megint rezgett. Egy picit elbambultam a háttérképemen. Queen, Emmett
és én vagyunk rajta. Az örök trió, akik mindent túlélnek együtt.
Ott vagy még? Minden rendben? Chita, írj vissza!
- Q
Mosolyognom kell. Soha nem
értettem, honnan tud, Queen ennyi nyelven beszélni. Oké, nem együtt nőttünk
fel, és csak kilenc éve találkoztunk először, amikor átiratkozott az én
iskolámba és már akkor sem volt kispályás a kis vörös.
Itt vagyok, csak elgondolkoztam, sajnálom! Maxwell
nyomoztat
utánam. Egyelőre nem tudott meg semmit. Nick apja
profi munkát
végzett, de csak idő kérdése, hogy előássa a dolgokat.
Megint elkezdtem ugyan azt álmodni…
- Bee
Az üzenetem kicsit
kétségbeesettebbre sikerült, mint azt szerettem volna. Viszont ez az álom. Már
évek óta nem gyötört, most még is miért. A pánikrohamokkal még küzdök és
küzdeni is fogok egy ideig, de az álmot, nem magyarázza. Bepánikolhattam,
amikor meghallottam, hogy utánam nyomoztat? Ez is egy magyarázat vagy nem. Ki
tudja?
Nyugalom és Rock N Roll! Nem talál semmit. Joe mindent
elrejtett.
Az álmot, pedig nem értem. Évek óta nincsenek.
Zoey…megint?
- Q
Túl jól ismer! Az a nő, két
kézzel képes lettem volna megfojtani! De, akkor sem érdemelte meg azt, ami
történt.
Tovább fogunk ezen valaha is lépni?
- Bee
Hamarosan, kicsi méhecske, hamarosan!
- Q
Nagyon remélem, hogy igaza
van, nagyon! Lépteket hallok, a folyosó felől. Hirtelen ötlettől vezérelve,
elbújok a gránit pult mögé. Akár ki is jött be, nem vesződött azzal, hogy
feloltsa a villanyt. Amilyen kicsire csak tudtam összehúztam magam. A bokám,
pedig iszonyatosan fájt, sikítani tudnék. Az alsó ajkamba harapok.
Elég sötét van a konyhában.
Fohászkodom, hogy ne lásson meg. Behunyom a szemem és nem megpróbálom a másik
lábamra helyezni minden testsúlyom, mielőtt ficamból, törést csinálok.
- Ez engem nem érdekel
Kenneth! Intézd el! – Aaron hangjára összerezzenek. A fészkes fene, persze,
hogy Aaron! Még jobban összehúzom magam, már, ha ez fizikailag lehetséges. – Megmondtam,
hogy nem érdekel, ha kell, csináld ki! De az áru, pontosan érjen oda, a
megrendelő nem fog várni! – A hideg futkos a hátamon. – Megszerezted a
Local&Beat elől a pályázatot? – A szívem, olyan gyorsan és hangosan ver,
hogy biztos vagyok benne, hogy Aaron is hallja. Vér tódul a fülembe és a bokám
egyre jobb fáj. Nem fogom sokáig bírni. – Akkor azonnal intézd el, hogy a miénk
legyen. Rengeteg pénz van abban a pályázatban! – A hűtőhöz lép és kivesz belőle
egy üveg narancslevet. A hűtőfénye, épp hogy nem világít rám. – Emellett, az
Atlanti-óceán tökéletes szállítási eszközként szolgálhat! – Valamit ügyköd
fent, de nem látom mit. Összeráncolom a szemöldököm, nem maga a pályázat kell
neki, hanem a területi előny. Elindul és egy pillanatra azt hittem felém, de
végül nem.
Halkan kifújom a levegőt és
óvatosan felállok. Először kilesek a pult mögül, hogy biztosan elment és miután
erről megbizonyosodtam, felállok. A bokám a hetedik mennyországban érzi magát.
A fagyasztóhoz lépek és kiveszek egy jégzselét, majd felülök a bárszékre és a
lábamat is felteszem. Hihetetlenül jól esik, a jég a lábamon. Pár percig ülök,
amíg enyhül a fájdalom, majd a telefonomra lesek. Nem válaszoltam Queen
SMS-ére, de már nem is fogok. Nem akarom zavarni, had aludjon.
Túl sok információ ez nekem
egyszerre. Az idő 3:41 Jó sok idő eltelt, de egyáltalán nem érzem úgy, hogy
álmos lennék. Sajog a fejem. Minden annyira zavaros, az agyam pedig képtelen
ennyi információt befogadni. Ott ülök a bárszéken és csak bámulok magam elé. Mi
a fészkes fene folyik ebben a családban? És én még azt hittem, hogy az én
családom a zűrös. Tévedtem.
Leszállok a bárszékről és
megingok. A fejem továbbra is hasogat, jobban, mint az előbb. Szédülök, minden
forog körülöttem. Érzem, ahogy a vállam, súlyosan becsapódik a csempére és a
fejem koppanását, majd semmi. Kellemes üresség. A testem súlytalan, minden
annyira békés.
A hirtelen fény, megvakít. Mellettem
Queen és Emmett lefagytak, én sem tudtam megmozdulni. A fülemben Nicolas hangja
csendül fel.
- Mindenki bújjon el! – Így is
teszünk. A legközelebbi szobába megyünk be és a szobában lévő sötétséget
kihasználva, bújunk el. – Ezeknek nem kellene itt lenniük! – Biztos vagyok
benne, hogy ezt nem nekünk szánta.
Léptek csendülnek fel a folyosón.
Érzem, ahogy a lábam remeg, és oda kapok Queen és Emmett kezéhez.
- Mindenki maradjon csendben, ha
szerencsénk van, perceken belül elmennek!- Zoey hangja magabiztosan csengett.
De nem volt szerencsénk, kinyílt az
ajtó és a szobát elárasztotta a fény.
- Carina! Carina! – Hangok,
amiktől megfájdul a fejem. Lüktet. Menj el, hagyj aludni! – Az Isten
szerelmére válaszolj! – Nem ismerem fel a hangot, de nagyon ismerős volt. Nincs
erőm felemelni a kezem, de még arra se, hogy kinyissam a szemem. – Carina,
kérlek! – Nem megy, nem tudok felelni.
A testem hirtelen
felemelkedik és elindul. Az, aki eddig szólongatott, karjába vett és visz
valahova. Ismerős, kellemes illata van, annyira, megnyugtató. Citrom és
levendula, egyvelege, de kié ez az aroma?
Annyira ködös minden. Nem
tudok továbbra is, félig öntudatomnál maradni, az álom mélysége húz maga után.
A nap sugarára ébredek.
Megpróbálok felülni, de nem igazán megy. A fejem, nagyon sajog és a bokám is. A
vállamról nem is beszélve, amit egyáltalán nem értek. Körül nézek és
elkerekedik a szemem, amikor rájövök, hogy nem a szobámban vagyok és Rebecca
sehol.
Halk hortyogást hallok a
kanapé felől. Kitakarózok és döbbenten fedezem fel, hogy időközben egy nadrág
került a lábaimra. Egy férfinadrág. Kikelek az ágyból és egy pillanatra
megszédülök, de utána stabilan állok a lábamon.
Apró léptekkel közeledek a kanapé felé.
Ördög és pokol!
Ez Maxwell!
Szaporábban veszem a
levegőt. Mi történt? Én nem értem az egészet! Maxwell mocorogni kezd, én pedig
állok ott és bámulom őt, mint egy marha. Legalább egy rohadt póló lenne rajta! Nem
csak az arcán van vágás, hanem a jobb alhasán is. Istenem! Mikor
visszanéztem az arcára, már nyitva volt a szeme és kaján vigyor ült az arcán.
- Jó reggelt Angyalom!
Gondolkoztál már azon, hogy kiadod a blogod?? Szerintem nagyon jól írsz, szóval érdemes lenne megpróbálnod.
VálaszTörlésDrága Lydia!
TörlésNagyon szépen köszönöm! Nem, még nem gondolkoztam rajta, annyira nem tartom magam jónak, de nagyon örülök, hogy te így gondolod. Írónak készülök és ez a blog a szárnypróbálgatásaim. Talán, ha egyszer átdolgozom, lehet róla szó, de komolyabban erről, még nem gondolkoztam.
Ölel;
Tya
Csatlakozom az elottem szolohoz! A blogod egyedi te pedig jol irsz! nem sablon a sztori a szereplok mind mind kulon egyenisegek mindben van valami mad es kilonleges! Szivesen olvasom a blogodat akar itt akar konyv formaban! Nagyon orulok hogy annakidejen ratalaltam erre a csoda sztorira! es most tenyleg nem viccelek rengeteg blogot olvastam fokent fanfictionokat de azert akadt jo nehany olyan ami nem fanfic es bevallom ez az elso amibol a reszeket varom a tobbi olyan unalmas sablonos hogy azelott kitalalom a sztori veget mielott akar az iro fejeben megfordul de ez a tortenet mas olyan porgos esemeny dus hogy hiaba probalom kitalalni mi a kovetkezo lepes biztos vagyok benne hogy tevedek es ez nagy szo mivel altalaban kitalalom a tortenetek illetve filmek veget nos igen nem is szeretnek velem moziba jarni az emberek! Szoval ha egyet kerhetek sose hagyd abba az irast es gyakorolj es adj ki konyveket majd ha arra kerul a sor! En hiszek benned! :) Tovabbi jo estet es alkotast! :)
VálaszTörlésDrága Malia!
TörlésElnézést, hogy ilyen későn válaszolok, kicsit elhavazódtam!
Itt pityeregtem, amikor olvastam! Komolyan, nem szabad meg rígatni az írót!
Annyira köszönöm neked/nektek, hogy azt szavakba el se tudom mondani és most, hogy már a félidőn túl vagyunk, nem szeretném, ha vége lenne, de egyszer minden véget ér.
Nagyon örülök, hogy sikerül fordulatosnak lennem, mert imádok írni és nem szeretném, ha a történetem sablonos lenne. Annyira hálás vagyok nektek!
Köszönöm, hogy hiszel bennem! Ez nagyon sokat jelent nekem!
Remélem, az új történetemnél is velem tartasz majd, melynek a címét, (csak, hogy egy kicsit ravasz legyek) el is mondom. Hazugságom mennyországában. Már a full szöveg is elkészült, úgy hogy, nem hiába kések és olykor az új részekkel.
Annyira köszönöm! Tényleg, nem tudom elégszer leírni!
További szép napot neked is! Az enyém az volt!
Ölel;
Tya