Hatodik fejezet

Sziasztok!

Először is, Boldog, Békés Karácsonyi ünnepeket kívánok nektek, Kis rózsák!

Amint látjátok a rész időben érkezett és nem novella formában. Úgy gondoltam, hogy a sok késéseim miatt, most részt hozok!  A novella még ráér!

Köszönöm a sok támogatást!

A kommenteket és mindent, nagyon köszönök!

Jó olvasását!

Jó ajándéknyitogatást!

Véleményt ne felejtsetek elhagyni!

Kívánok nektek még egyszer, Békés, Boldog karácsonyt!

Ölel; 

Tya

MAXWELL

„Te szíveket gyógyítasz. 

Szó szerint kívülről-belülről ismered a szívet 

- mit lehet tenni, ha valakinek megszakad a szíve? 

Arra van gyógymód?”

- Cecelia Ahern  

- A kénköves pokol! – Jude hangja haragtól eltorzult. Valami hangosan csattan a földön és van egy olyan érzésem, hogy a pohár arzenálja, már nem is olyan arzenál. Legjobb barátom a régen elhíresült higgadtsága oda lett. – Újabb fejlemények vannak! – Felveszek egy pezsgőspoharat és észrevétlenül visszaosonok a szobámba. Ahogy elhaladok a tömeg mellett, egy szőke hajra leszek figyelmes. Rebecca. Egy pillanatra megállok és figyelek.

- A kék a te színed, Carcar, de ez a feltűnés már nem annyira – Rebecca kóstolgatja Carinát. Ha nem tudnám, milyen vad tud lenni ez a nő, még aggódnék is érte.

- Köszönöm! Neked is jól áll a fehér, nekem pedig olykor kijár a csillogás – Válasza megmosolyogtad, de szinte azonnal le is hervad. Pillanatokkal ezelőtt csókolózott Aaronnel, ami nem volt egy felüdülő látvány.

Figyelmemet visszafordítóm a telefonra és folytatom az utam. Rebecca most emberére talált. A házban is nyüzsögnek az emberek, akár csak az udvaron, hiába csípős az idő, mintha mind ez nem érdekelné őket.

- Mi történt? – Szólok bele a telefonba, ahogy felérek. Jude tudja, hogy ilyenről addig nem beszélek, amíg nem tudom, hogy biztonságos távolságban vagyok.

- Aaron helyettese, Kenneth megtámadta a céget! Muszáj érvényessé tenned a végrendeleted vagy a cég csődbe megy! Támadja a banki haladékunkat! Max, ez a pasi nem hülye, tudja mit csinál és azt nagyon jól csinálja! – A fene egye meg! Eddig sikeresen hárítottuk Kenneth ügyvédeit, de ha Jude ennyire aggódik, akkor baj van.

- Egyeztettem Monicaval! – A szekrényhez megyek, és oda helyezem a poharam, míg egy másikba whiskeyt öntök. – Ha sikerülne megnyernem a tanácsot, azzal időt nyerhetnék, addig, amíg Margaret vagy Andreas alá nem írja a hitelesítési papírt. A tanács támogatásával talpra tudom annyira állítani a céget, hogy Aaron támadásai hatástalanok legyenek, a végrendelettel pedig, teljesen kimásznánk a szószból – Már most tudom, hogy nagyon hosszú éjszakáknak nézek elébe.

- Az lenne a legjobb, ha visszajönnél! Nagyon jó beruházásnak kell lennie Max, vagy búcsút mondhatunk a cégnek és mindent, amiért eddig dolgoztunk, ezüst tálcán nyújthatjuk át Aaron Denvernek! – Ezt anélkül is jól tudom, hogy a fejemhez vágná! – Az se volna hátrány, ha végre megtudnánk kik az ördögök azok a Matthew és Caroline Wolt!

Gyorsan beavatom arról, amit Carinatól tudtam meg, ahogy neki, nekem se áll össze ez az egész és Jude hallgatásából ítélve, neki se.

- Mind ezt három óra alatt tudta meg! Mi pedig több mint egy éve nyomozunk utánuk! A legbosszantóbb, hogy nem hajlandó elmondani, kitől és hogyan tudta meg ezeket! Jude, ez a lány, egészen más, mint bárki más. Esküszöm neked, egy éve még az is eget rengető volt, hogy egyáltalán megszólalt! – Kiürítem a poharam tartalmát. Oh, csessze meg egész! Öt éve! Öt éve, nem vonzódtam egy nőhöz sem, de ő, egészen más, mint bárki, akikkel eddig találkoztam!

- Max, nyugalom! Egy év alatt rengeteg minden történik, de ezek szerint nagyon jó az informátora, ne engedd el, amíg mindent meg nem tudsz tőle! Szükségünk lehet még rá! – Barátom óva intő szavai, ez már a régi Jude.

- Tudod kezelni Kennethet? – Újra töltöm a poharam és az ablakhoz sétálok. Margaret és Andreas a parketten táncolnak, Aaron pedig, Jacksonnal társalog, eléggé elmélyülten. Hát te sehova nem mész a kis ügyvéd kutyusod nélkül? Molly, egy ismeretlen fazonnal ül egy asztalnál és társalog vele, ahogy elnézem teljesen az ujjai köré csavarta. Nem tudom, kit kell jobban sajnálni, az ürgét, vagy a golyóit! A legmeglepőbb pedig, Rebecca társasága. Még mindig Carinaval beszélget, pedig eltelt már vagy fél óra, hogy feljöttem. Ők az egyik legtávolabbi asztalnál ülnek és nevetnek valamin. Szinte hallom, Carina csilingelő nevetését. Aki olyan borzalmasan énekel, mint ő, a nevetésének gyönyörűnek kell lennie.

Rebecca, az egyetlen Denver lány, aki gyűlöli Aaront, és akit ebben a házban a legjobban kedvelek. Még a hasznomra is válhat, hogy képesek megtalálni az összhangot és anélkül, hogy egymásnak esnének, jól érezni magukat együtt.

- Vedd elintézettnek! Két nap múlva én is ott vagyok, és mindent részletesen átbeszélünk!

- Légy óvatos Jude, esküdt ellenségének tekint téged Kenneth és van is oka félni! Ebben te vagy a legjobb! – Pontosan így is gondolom. Ha valakire rá kéne bíznom a céget, az ő lenne, ahogy az életemet is a kezébe tenném. Nem egyszer bizonyította már nekem, hogy ő benne megbízhatok és igazbarátom. Bármit megtennék érte!

- Az leszek!

- Értesíts, ha van valami hír. Én pedig, megkörnyékezem ezt a vadmacskát! – Még több mindent kell, megtudom erről a nőről és még több információt kell kiszednem belőle. Pillanatnyilag Carina a legnagyobb esélyem, hogy egy lépéssel Aaron előtt járjak. A tudás, hatalom, mondta a jó öreg Sir Francis Bacon.

- Rendben!

- Köszönöm Barátom!

- Max, ugye tudod, hogy Alexandra azt akarná, hogy lépj tovább és akarj boldog lenni? – A szavai villámcsapásként érik a szívem.

Alexandra…

- Ez nem a legalkalmasabb idő a románcok szövögetésére! – Nem várom meg a válaszát, bontom a vonalat, de azért még hallom, ahogy fajankónak nevez.

Az agyam arra utasítom, hogy felejtse el, azt, amit Jude mondott és koncentráljon, de bármennyire is próbálom, nem megy, mindig visszakúszik a fejembe.

Lágy, hullámos, szőkés barna haja, érzéki kék szeme, és telt ajkai. Mindig a meggyhez hasonló illata volt és úgy tudott mosolyogni, ahogy senki más. Megértő volt, türelmes és kedves. Mindig nagyon kedves volt, de mind emellett vad. Érzékiség játszott benne, ahogy a szemeiben, és amikor balettozott, egy porcelán baba is erősebbnek tűnt, mint ő.

A kopogtatás ment meg attól, hogy még jobban elmerüljek az önsajnálat poraiban. A telefont a zsebembe csúsztatom a pezsgős poharat pedig az asztalra helyezem és az ajtóhoz lépek. Kinyitom, majd egy pillanattal később égő érzést érzek az arcomon, az ajtó előtt pedig Carina áll. Kipirult arccal, ami azt jelentheti, hogy sietett egészen idáig, a pofon égéséből ítélve, elég dühösen tette meg ezt az utat. Mélykék szemei szikrákat szórnak. Rendezett kontyából pedig elszabadult pár rakoncátlan, barna tincs. 

Kapkodja a levegőt, ami így időnként több betekintést enged a dekoltázsába. Nagyon kíváncsi vagyok, mi zaklathatta fel ennyire, hogy előbb ütött, aztán kérdez. Bár, megérdemlem, elég durván bántam vele kora délután.

- Neked meg mi a franc bajod van, te őrült nőszemély?! – Ragadom meg a karját és rántom be a szobámba, majd becsukom az ajtót. Lehet, hogy megérdemeltem, de erről neki nem kell tudnia.

- Tönkre akarod tenni a Local&Beatet? Figyelmeztetlek Maxwell, hagyd békén a cégem, különben…

- Különben mi? – Lépek felé egyet, mire ő automatikusan hátrál. Nem tudom mi paprikázta fel ennyire, de nem tetszik ez nekem. – Elárulnád, még is mi a fene ütött beléd? – Ellépek tőle. Nem akarom megijeszteni. Azt akarom, hogy tartson tőlem, de nem akarok félelmet kelteni benne. Soha nem tudnék megütni egy nőt.

- Tudok az emberedről! – A bárpultos polchoz sétálok és kiveszek belőle egy üveg Portóit, meg két poharat és felvont szemöldökkel nézek rá.

- Fogalmam sincs, miről beszélsz – Ez az igazság. Azt eddig is tudtam, hogy a Local&Beat építésztervező cég igazgatója és, hogy az ő csapata a legjobb a cégnél. Ismerem pár munkájukat is, de különösebben sosem érdekelt a cég. Sosem jutottak a keleti partnál tovább a terjeszkedésben. – Egy Portóit?

- Nem! Nem kérek a borodból! Válaszolj! – Kiveszek egy üveg kólát is. Nem kellene ennyi töményt innom, mert rosszul járok. – Olyat kérek! – Melyik nő mond nemet a borra és igent a kólára? Ez a nő, itt előttem.

- Tényleg nem tudom, miről beszélsz Carina! – De egyre kíváncsibb vagyok.

- Tudok, Kenneth Leahről! – Épp, hogy nem ejtem el a kólát és a bort.

- Megismételnéd? – Minden szótagot külön kiemelek és leteszem a poharakat.

- Tudok, Kenneth Leahről – Ismétli meg. Forognak az agytekervényeim, de nem értem.

- Megmagyaráznád? – Lépek közelebb hozzá. Most nem hátrál, hanem megkerül, és egy húzásra megissza a kólát. Majd újra tölti és megismétli. Senkit nem láttam még, aki kétszer egymás után, egy húzásra megiszik ennyit kólát.

- Az akitől megszereztem azt a rengeteg információt, nem rég telefonált, hogy Kenneth Leah, a Local&Beat körül szaglászik és elakarja venni a Hotel láncolat projektem! Azt is megtudta, hogy ez a Kenneth, tagja a te cégednek! – Sürgősen meg kell, tudom, ki az informátora!

- Carina! – Felülök a bárszékre és leveszem a zakóm. Jobban megnézve, nem olyan lánynak tűnik, aki ilyen ruhákat hord. Kezei elég izmosak, inkább farmeresnek mondanám. – Nem akarom elvenni a céged! Még csak az üzleted sem kell! Ebben egészen biztos lehetsz! Nem utazom építészetben. Én kisebb cégekbe fektetem a pénzem, főleg pékségekbe. Az a tervem, hogy létrehozom a világ legnagyobb pékség vállalkozását. – Eddig erről még senkinek sem beszéltem és meg se tudnám magyarázni, most miért beszélek erről. Úgy látszik, Aaron nagyot akar kaszálni, de magasról szép az esés. Carina, még csak a felszínt súrolgatja, de ebben a tempóban, hamar beleássa magát a sűrűjébe. – Kennethről pedig csak annyit, hogy nekem dolgozott, de a Cleator vállalatnak a továbbiakban nem volt szüksége a szolgálataira. Új munkáját Aaron biztosította. – Figyelem az arcát, ahogyan leesik neki, miről is van szó. Bizony drágám, a nagy szerelmed az, aki rád küldte azt a mocskot, nem én. Leül velem szemben és a tenyerébe temeti az arcát, egy pillanatra azt hiszem, könnyekben tör ki, de megint elhibázom.

- Vegyük át még egyszer! – Tölt magának egy újabb kólát, én pedig magam elé húzom a borom. Egyre érdekesebben alakul ez az este. Egyre jobban érdekel ez a nő. Kár, hogy házi nyúlra nem lövünk… - Aaron, küldte az a pasast, Kennethet, hogy vegye el a projektet, amivel technikailag tönkre is teszi a Local&Beatet. Kenneth a te alkalmazottad volt, de kirúgtad és most Aaron seggnyalója.  

- Röviden és tömören ez a helyzet angyalom! – Iszom egy kortyot. Okos a lány, azt már meg kell hagyni.

- Megölöm! – Mindenre számítottam, csak erre nem. Öblös nevetésben török ki. Ez a lány, maga a meglepetések tárháza.  – Az életem van ebben a cégben! – Megissza az összes kóláját, már éppen, mondanám neki, hogy már sokadikat issza, amikor nem tölti újra a poharát. Ezek szerint, míg mások piába fojtják az érzelmeiket, ő kólába. Egészségesebb a májnak, azt hiszem.

- Hát, akkor azt hiszem, le kellene ülnöd, beszélni vele – Nem felel, ami valahogy nem lep meg. A parketten történt jelenet sem győzött meg arról teljesen, hogy szerelmes Aaronbe. Egészen más érzelmeket látok a szemében. Érzem, ahogy rezeg a telefonom, de figyelmen kívül hagyom.

- Vedd csak fel! – Abban a pillanatban, hogy felveszem, felcsendül a Harry Potter betétdala? Kérdőn nézek rá, ő pedig azt mondja, hogy „az anyám”. Ha ez a csengő hangja, amikor az anyja hívja, az nagyon sok mindent elárul a kapcsolatukról.

- Jude – Szólok a telefonba.

- Rám nyomtad a telefont!

- Komolyan ezért hívtál? – Kérdezem, miközben Carina az ablakoz, megy, és úgy beszél telefonon. Szerencsére, nem a másikhoz ment, ott mindenki azonnal meglátná.

- Fenéket! Leráztam Kennethet, de van egy olyan megérzésem, hogy ezzel még nincs vége. Sőt, biztos vagyok benne! – Ez gyors volt. Cleator vállalat egyelőre megmenekült! Holnap mindenképpen beszélnem kell Maggsel.

- Nem tévedsz. El akarja orozni a Local&Beat hotel láncolat projektét, amit a Florida keleti partján terveznek építeni tavasszal – Eddig nem foglalkoztam vele különösebben, de a Aaron cége, kinövi magát és berobban az építőiparba, a világ egyik legnagyobb vállalata lesz. – Egy valamit nem értek! Honnan a jó francból van ennek ennyi pénze? – Carina visszasétál és leül velem szembe, majd tanulmányozni kezd. Teljesen, semmit mondó arccal megbámul. Nem időzik el a sebhelyemen, de a szememnél igen.

- Azt hiszem, ez a központi kérdés! – Ha ezt megfejtjük, nyert ügyünk is lehet. Carinának csörögni kezd a telefonja, de szinte azonnal fel is veszi, még mielőtt a zenét felismerném, vagy a nevet el tudnám olvasni.

- Jude, bármi van azonnal…- Carina felemeli az úját, hogy várjak. Kérdő tekintettel nézek rá.

- Hangosítsd ki a barátod! – Így is teszek, majd a készüléket a pultra helyezem. Ő is így tesz.

- Jude ki vagy hangosítva! – Közlöm a barátommal, még mielőtt olyanokról kezd el dumálni, amire nincs szükség.

- Queen, te is. Mond el nekik, amit nekem! – Szóval Queen…

- Bonjour les gens! – Ez a nő, most komolyan franciául köszönt nekünk? Arckifejezésem láttán, Carina elmosolyodik. – Kicsit jobban beleástam magam Denver ügyeibe. Szerintem senkit nem lep meg, hogy illegálisan importál árukat a világ mindentájáról. Ez hozza nekik a bevétel negyven százalékét.

- Remek Chita, de ez nem elég, ahhoz, amit ők csinálnak. Ebből nem jön össze az a mennyiségű pénz, amivel ő rendelkezik – Egyet kell értenem Judeal, de legalább már ennyivel is sokkal okosabbak vagyunk.

- Hé, seggfejke! Te még ennyit se tudtál meg. Akad valami problémád? – Úgy látom, neki is eléggé felvágták a nyelvét.

- Queen!

- Bocs Cara!

- Tüzes egy nő vagy! – Kérdezni akarnék valamit Queentől, de az ajtómon dörömbölő ember, megakadályoz ebben.

- Le kell tennem! Visszahívlak Jude! – Majd kinyomom.

- Később vissza hívlak, Queen! – Ő sem várja meg a választ, kinyomja a telefonját. Mind a ketten felállunk. Nagy baj lehet abból, ha most itt találnak minket együtt.

- Max, nyisd ki azt a rohadt ajtót, tudom, hogy oda bent van! – Aaron. Carinára lesek, akin semmilyen érzelmet nem látok. Fejével az ablak felé int. Ugye nem?

Oda rohan és kinyitja azt. Kilép, én pedig mellé állok. Másfél méter magasan vagyunk. Kizárt dolog, hogy csonttörés nélkül megússza.

- Megőrültél? – Kapok el a karját, amikor már a korlátnál van.

- Intézd el Aaront, én pedig meglépek. Nem lesz semmi bajom – Kirántja a karját és mielőtt észbe kapnék, egy szaltóval már a földön is van. Nem is tudtam, hogy Carina tornász is lenne.

Szólnom kell Judenak, hogy nézzen utána ennek a nőnek! Becsukom az ablakot és az ajtóhoz lépek, majd kinyitom.

Aaron ökle erősen csattan az állkapcsomon.